Főoldal - Zalaegerszegi
Zenebarátok Klubja - Zeneklub
online - 2021/22. Gradus ad Parnassum
- 4. sorozat
Zeneklub - online
Gradus ad Parnassum
4. sorozat: Közepesen csípős, nehezen emészthető - 2. hét
"Kissé fűszeresebb darabok, kalandvágyó fülek számára."
(Klassz-IQs)
Rahmanyinov: Szimfonikus táncok (38’)
1. Dél, 2. Szürkület, 3. Éjfél
A művet a zeneszerző nosztalgiája ihlette hazája iránt (komponálásakor
Rahmanyinov már Amerikában élt). Kifejezi az egész életén át tartó rajongását is
az egyházi énekek iránt. A három hangból álló nyitó motívum csendes bevezetését
erős staccato akkordokkal megerősítve ismétli meg. A művet energikus, ritmikus
szakaszok övezik. Figyelemre méltó az altszaxofon szólóhangszerként történő
felhasználása. A kompozíció számos utalást tartalmaz Rahmanyinov korábbi
műveire, és egész zeneszerzői pályafutásának összegezését képviseli.
Az első tánc az első szimfóniára utal, bár dúr hangnemben felidézve. A
kísérteties második tánc joggal viseli a Szürkület címet. Az utolsó tánc
egyfajta harc a halált ábrázoló Dies Irae téma és a feltámadást képviselő
motívum között, amely a zeneszerző All-night Vigil művének kilencedik tételéből
származik. Végül a feltámadás téma győzedelmeskedik.
Balettváltozat:
https://youtu.be/_wH7ygMhDrg
Balettváltozat, részlet:
https://youtu.be/gREJlNlEhRU
(Az en.wikipedia.org alapján)
Ernest Bloch (1880-1959): Concerto
grosso No. 1. (22')
1. Prelude, 2. Dirge (gyászdal), 3. Pastorale and Rustic Dances, 4. Fugue
Az egyik legnagyobb svájci zeneszerző első versenyműve saját diákjainak készült
a Cleveland Institute of Music-on, amiért panaszkodtak a tonalitás hiányaira az
évszázad zenéjében. A vonószenekarra és zongorára írt kompozíciót Bloch egyik
legjobban sikerült művének tartják. A két szélső tétel merész, kemény ritmusai
jól kiegészítik a belső tételek lágyabb hangzásvilágát. A művet mindjárt egy sor
kemény akkord nyitja, melyek az első tétel alapját képezik. A rövid alakok
fokozatosan magasabb vagy alacsonyabb hangmagasságokon ismétlődnek. A nyitás
heves energiája a lírai és elégikus Dirge tételnek adja át a helyét. Ennek
közepén hangzik fel a kompozíció egyik legköltőibb mozzanata, a vonósokon és
zongorán megszólaló epizód. A harmadik tétel elején hallható derűs pasztorál
rusztikus táncok sorozatává gyorsul. A versenyművet egy lendületes és lenyűgöző
fúga zárja, amely bemutatja, milyen hatékonyan lehet egyesíteni a klasszikus
formát a modern zene nyelvezetével.
(A www.naxos.com alapján)
|