Üstökös szabad szemmel!
|
|
A Holmes-üstökös 1882-ben |
A Holmes-üstökös 2007-ben
Derült estéken ritka látványosságnak lehetünk szemtanúi. A keleti látóhatár
fölött egy szabad szemmel látható üstököst figyelhetünk meg!
A Holmes-üstököst több mint 100 éve, 1892. november 6-án fedezte fel Edwin
Holmes angol amatőrcsillagász, miközben az Andromeda-ködöt nézegette távcsövével. A halvány égitestet 1906
után szem elől tévesztették a csillagászok, mert a Jupiter annyira megváltoztatta a pályáját, hogy a számítógép
előtti korszakban nem volt mód a követésére. Így csak 1964-ben sikerült újra
megtalálni.
A Holmes-üstökös keringési ideje közel 7 év. 1964 óta minden visszatérését
figyelemmel kísérték. Utoljára idén májusban került a Nap közelébe, azóta
lassan távolodik csillagunktól. Csak nagy távcsövekkel lehetett megfigyelni.
Október 24-én azonban néhány óra alatt közel egy milliószorosára fényesedett ki,
ennek következtében az
üstökös szabad szemmel is láthatóvá vált! Sajnos a csóvája éppen a látóiránnyal
ellentétes irányban helyezkedik el, így a Földről nem látható.
Ezért az üstökös
távcső nélkül csak nehezen különböztethető meg a csillagoktól. De már
kis távcsövekkel is feltűnik ködös, gömbszerű alakja. Nagyobb távcsövekben pedig
előtűnik csillagszerű magja. Az üstökös egyébként nem sokkal a felfedezése után,
1893 januárjában is produkált egy hasonló, bár kisebb mértékű kitörést.
|
| Az
üstökös megjelenését meghatározó gömbszerű, ködös folt az úgynevezett kóma.
Főleg a kitörés során a központi, mintegy 3 km-es magból kiszabadult por alkotja.
A kóma átmérője eléri az egy millió km-t, azaz megközelíti a Nap méretét! A mellékelt animáció a kóma
növekedését mutatja október végén (Éric Allen, Kanada). A kép bal oldalán a
Jupiter méretarányos fotója látható. Az üstököst a Perseus csillagképben figyelhetjük meg. A Perseust a
2004-2005-ös
Zrínyi évkönyv (pdf, 1 Mbájt) 34. oldalán lévő csillagtérkép alapján
találhatjuk meg az égbolton. Ha megfigyeljük, gondoljunk arra, hogy közel
250 millió km-re van tőlünk (körülbelül másfélszer messzebb, mint a Nap)!
|
 |
|
Az üstökös útja a Perseus csillagképben a csóva várható irányával |
Az üstökös pályája a Naprendszerben
(pozíció: október vége, november eleje)
A földpálya feletti ívet világoskék, a földpálya alatti ívet sötétkék
vonal jelöli.
Me: Merkúr, V: VénuszAz üstökös napközelben 2, naptávolban 5
csillagászati egységre van a Naptól (*).
Keringési ideje 6,9 év.
Pályája 19 fokos szöget zár be a földpályával.
Utoljára 2007. május 4-én volt, legközelebb pedig 2014. március 22-én
lesz napközelben.
(*) Csillagászati egység: a Föld távolsága a Naptól (körülbelül 150
millió km). |
Az égitest napról-napra kis mértékben változtatja a
helyzetét a csillagokhoz viszonyítva, de csak lassan mozdul el az égbolton. November
közepén ér a Perseus Alfa jelű csillaga mellé (lásd az alábbi fotót). Azt persze
nem tudhatjuk, mennyi ideig marad ilyen fényes.
Az üstököst
digitális fényképezőgépekkel is lefényképezhető. Válasszuk a lehető
legnagyobb (több másodperces) expozíciós időt. A gépet letámasztott kézzel,
rezzenéstelenül tartsuk! Még jobb, ha állványra erősítjük.
Üstökös galéria
Juhász Tibor felvétele (2007. november 1., 4 s expozíciós idő).
Az üstökös és a
csillagképek azonosításához vidd az egeret a kép fölé! (Kis türelmet amíg
letöltődik!)
A zoommal készült felvételen már feltűnik az üstökös ködös, a csillagokétól
eltérő megjelenése. (Juhász Tibor)
Garry Kronk (USA) távcsöves felvétele (2007. október 28.)
Éder Iván hosszú expozícióval
készült felvétele több csóvakezdeményt is mutat (2007. november 4.)
David Ratledge (Anglia) speciális technikával készült felvétele
felfedi a kóma belső szerkezetét és a csillagszerű magot (2007. november 5.)
További fotók:
Sky and Telescope
Spaceweather.com
Összeállította: Juhász Tibor