Az igazi da Vinci

Leonardo Debrecenben

Leonardo a köztudatban úgy él, mint a reneszánsz zseni, ugyanakkor a neki szentelt kiállítások munkásságának többnyire csak valamely szűkebb területét mutatják be. A debreceni kiállítás viszont egy olyan lángelméről tudósít, aki szüntelenül, lenyűgöző leleménnyel fáradozott a körülöttünk lévő világ megértésén. Mindezt azért, hogy megteremtse a természet hiteles mását - a művészet világában.
Az igazi da Vinci Firenze és Tokio után került Debrecenbe. A kiállítás következő állomása New York lesz.

Leonardo dolgozószobájában

Leonardo elméjének fáradhatatlan munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint kéziratai és szabadkézzel vagy az általa tervezett kifinomult eszközökkel készült megannyi rajza. A rajzeszközök másait Leonardo saját vázlatai alapján rekonstruálták.

Leonardo kolosszusa

Leonardo életművének egyik vezérfonala a ló tanulmányozása volt. Festőként, szobrászként és tudósként is többször foglalkozott a témával. A Sforza-emlékmű a reneszánsz egyik legmerészebb művészi és műszaki alkotása lett volna. Soha senki korábban nem kísérelte meg, hogy egyetlen tömbben ilyen méretű szobrot öntsön. Leonardo 1482 és 1499 között dolgozott a vakmerő terven. A ló magassága elérte volna a 7 métert, az elkészítéséhez több mint 70 tonna bronzra lett volna szükség. Sajnos Leonardónak nem volt módja a gyakorlatban is kipróbálni a szobor elkészítését. Mikor 1494-ben a francia csapatok elözönlötték Itáliát, az emlékműre szánt bronzot ágyúk gyártására használták fel. Leonardo terve 1499-ben végleg meghiúsult, amikor XII. Lajos hadai elfoglalták Milánót, véget vetve a Sforzák uralmának. Az agyagkolosszust, melynek évekig csodájára jártak a milánóiak, számszeríjlövésekkel zúzták szét.
A Debrecenben látható rekonstrukció a magyarországi kiállításra készült. A lehető leghívebben követi Leonardo rajzait. A művet firenzei és padovai szakemberek készítették el speciális üveggyapotból, a Leonardo által tervezett eredeti méretben.

A formák egyensúlya

Leonardo a természet minden területén igyekezett megtalálni a harmónia és az arányok törvényeit: az emberek testében csakúgy, mint az állatokéban, a fák ágaitól a folyókéig, geometriai formáktól az őskövületekig. Az emberi test egyensúlyával foglalkozó rendkívüli vázlatsorozata mellett nem csak a formák, de a testek tömegének egyensúlya is megszállottan érdekelte.

"Az univerzális erő: a mozgás"

Leonardo számára alapvető fontosságú volt a mozgás megnyilvánulásainak szisztematikus tanulmányozása. Ez jelentette az egyetlen lehetőséget a természet viselkedését szabályozó szigorú törvények megismerésére. Erre mindenképpen szüksége volt, hiszen festőként csak így tudta a természet csodálatos műveit tökéletesen imitálni. A kiállításon meg lehet szólaltatni az általa tervezett monochordot.

A festészet tudománya

A festészet Leonardo számára a legmagasabb rendű tudomány, mivel a perspektíva matematikai elvein alapul, a tapasztalatok igazolására épül és egyetemes ismereteket igényel. A festő számára a legfontosabb eszköz a szem, amely közvetlen összeköttetésben áll az elmével, tehát a lélekkel is. A festő egyetemessége nem csak abban áll, hogy képes a természet produktumait imitálni, de abban is, hogy képes végtelen számú, csak a saját fantáziájában élő formának is életet adni. A bal oldali fotó a levegőperspektíva kialakulását modellezi.
Az Utolsó vacsora: mozgások és érzelmek kaleidoszkópja (animáció, wmv, 8,5 Mbájt)

A kiállítás után: rövid séta Debrecenben

A debreceni református nagytemplom egy XII. századi román stílusú templom helyén áll. Mai formáját a XIX. században nyerte el, miután egy tűzvész nyomán az eredeti katedrális szinte teljesen elpusztult. A templomban látható Kossuth Lajos karosszéke. Ebben a székben ült Kossuth 1849. április 14-én, amikor kihirdették a Habsburg-ház trónfosztását. 1851-ben azonban már Ferenc József születésnapját ünnepelték a nagytemplomban, istentisztelet keretében.
A templomtornyok magassága 61 méter. A toronyból szép kilátás nyílik a városra, a Déri Múzeumra, a Leonardo-kiállításnak helyet adó Modemre, a tanítóképző főiskolára. Az 50 mázsás harangot Rákóczi György erdélyi fejedelem ajándékozta Debrecennek.

A Déri Múzeum és Munkácsy Krisztus-trilógiája

Munkácsy három festménye közül csak az Ecce homo (1896) van a Déri Múzeum tulajdonában. A másik két képet John Wanamaker, amerikai milliomos vásárolta meg 1887-ben, aki 1911-től Philadelphiában, a Wanamaker áruházban állította ki a festményeket. A két művet 1988-ban elárverezték. A Golgotát (1884) Bereczki Csaba vásárolta meg, aki 1991-ben a restaurálás fejében kölcsönadta a magyar államnak. A Golgota 1993-ban érkezett meg Debrecenbe. A Krisztus Pilátus előtt (1881) a kanadai Joseph Tanenbaum tulajdona, aki szintén a restaurálás fejében hozatta Magyarországra. A kép 1995-ben került Debrecenbe. A három festmény először látható egymás mellett. Még Munkácsy sem látta együtt a három képet.
A Golgota eredetileg 2002-ig maradt volna Debrecenben, de sikerült még öt évvel meghosszabbítani a kölcsönzést. Néhány hét múlva azonban visszakerül Amerikába.
A jobb felső fotón jól megfigyelhető, hogy Munkácsy saját arcképét festette Pilátus mögé. A sötét tónusú arckép csak egy bizonyos megvilágításban tűnik elő.

Fotók: Juhász Tibor (2007)
Szöveg: a kiállítások katalógusai alapján