V. A szövegben található kőzetek és ásványok bemutatása

A
Agglomerátum: különböző nagyságú piroklasztikumok összeforrásával, egybeolvadásával, együttes megszilárdulásával keletkező vulkáni törmelékes kőzet.
Agyag: általában 0, 02 mm-nél kisebb szemcsékből álló üledékes kőzet. Főleg kvarcból és földpátokból tevődik össze. Nagy a vízfölvevő képessége, így nedvesen megduzzad, képlékennyé válik, kiszáradva megrepedezik, megkeményedik.
Apatit: a legfőbb foszfátásvány. Oszlopos kristályokban vagy szemcsés tömött halmazokban található. A színtelen apatit a magmahűlés elő- és főkristályosodási szakaszában képző-dik, a fehér, szürke és sárga színű pedig a magma kihűlésének későbbi szakaszaiban képződik.

D
Dolomit: gyakori fehér, világosszürke, sárgás, rózsaszínes tengeri üledékes kőzet. D. Dolomieu francia ásvány- és kőzettantudósról kapta a nevét. Néhol egész hegységeket alkot. Építőkőnek, törmelékét, a murvát útépítéshez és betonadalékként hasznosítják.

F
Fillit: főleg kvarcot tartalmazó átalakult kőzet.
Foszfátásvány: a foszforsav (H3PO4) sói.
Földpátok: a Föld kőzeteinek 60-65 %-át alkotó alumíniumszilikátok. Főleg alumíniumot, káliumot, nátriumot és kalciumot tartalmazhatnak.

G
Gabbró: a bazalt bázisos mélységi magmás párja. Alapszíne sötét, barnás vagy zöldesszürke. Az óceáni kéreg egyik fő alkotója.

H
Homok: 0, 063-2 mm átmérőjű ásvány- és kőzetszemcsék alkotta laza törmelékes üledékes kőzet. Ásványos összetétele elsődlegesen a kiindulási kőzettől, szemcséinek élessége és alakja pedig szállításuk módjától és hosszától függ.
Homokkő: 0, 2-2 mm szemcsenagyságú, főleg kvarcból, földpátokból álló üledékes kőzet, összecementált homok. Kötőanyaga változatos, szemcséit kova dolomit, limonit vagy agyag tarthatja össze. Ellenálló képessége és színe kötőanyagától és tömörségétől függ.
Horzsakő: gázdús, salakos lávadarabokból gyorsan (néha vízben) megmerevedő kiömlési kő-zet. Többnyire világosszürke vagy sárgás, sok benne a gázbuborék, a lukacska. Laza szerkezete miatt úszik a víz tetején. Főként savanyú és semleges lávájú tűzhányók rob-banásos kitörésének terméke.

K
Kalcit: a leggyakoribb karbonátásvány. Sósavval reagáltatva élénken pezseg. Változatos kris-tályformájú, színtelen, de szennyező anyagok hatására lehet sárga, rózsaszínes, vörös, szürke és még fekete is.
Kavics: 2-63 mm átmérőjű, néha keletkezési helyén, de leginkább onnan elszállítva lerakó-dott, aprózódott törmelékből származó laza üledékes kőzet. Alakját a számítás módja és hossza szabja meg. Ásványos összetétele elsősorban attól függ, hogy milyen kőzet apró-zódásával keletkezett. Legelterjedtebb ásvány bennük a kvarc, mert ez a legellenállóbb.
Konglomerátum: mésszel, dolomittal, kovával, ritkábban limonittal összecementált kavicsok-ból álló durva, törmelékes üledékes kőzet.
Kvarc: a kőzetburok legelterjedtebb ásványa (SiO2). Kovasavban gazdag magmás és átalakult kőzetek, valamint homok, homokkő, kavics, kavicskő alkotója. Általában színtelen, kemény, még az üveget is megkarcolja. Vannak méteres nagyságú ásványai is.
Kvarcit: fehér vagy világosszürke, kemény, uralkodóan kvarcból álló kőzet. Ellenállósága miatt szirtként, sziklatarajként, oromként magasodik ki a puhább kőzetek szomszédságából.

L
Lösz: 0, 02-0, 05 mm átmérőjű, sárgás, szélhordta porszemcsékből képződött, laza szerkezetű, de állékony törmelékes üledékes kőzet. Főleg kvarc, földpát és mészszemcsékből áll, mésztartalma 8-20%-os.

M
Magnetit: mágneses tulajdonságú fekete vasérc, 75%-os a fémtartalma. Főként a magmából és a magma menti átkristályosodás során válik ki. Képlete: Fe2O4.
Márga: finomszemcsés, sárgás, szürkésbarna, tompa fényű tengeri, tavi üledékes kőzet. A cementgyártás egyik alapanyaga.
Mészmárga: a márga egyik leggyakoribb változata, mely túlnyomórészt kalcitból épül fel.
Mészkő: uralkodóan CaCO3-ból álló üledékes kőzet. Sósavban élénken pezseg. Viszonylag jól faragható építőkő, a cementgyártás alapanyaga.

O
Olivinok: egyszerű, vegyi összetételű, olajzöld szilikátok, a semleges és főleg a bázisos mag-más kőzetek lényeges alkotói.

P
Piroklasztikum: a vulkán működésekor a kráterből a levegőbe kiszórt, majd onnan lehulló anyagok összessége.
Piroxén: sötétszürke, fekete, barnás, zöldes színű, oszlopos kristályú szilikátásványok.
Plagioklász: elegyes földpát (több fém alkotja).

Sz
Szilikátok: a kovasav (H2SiO4) sói. Fő összetevői: szilícium, oxigén és 1-3 vegyértékű fémek.

T
Tefra: a tűzhányó kitörésekor a felszínre szilárdan kerülő vulkáni termék.
Tőzeg: a levegőtől elzárt növényi anyagok bomlásából keletkezett 55-64 %-nyi szenet tartal-mazó éghető anyag, a szénülés kezdeti állapota.
Tufa: tágabb értelemben a vulkáni szórástermékekből megszilárduló törmelékes, üledékes kőzetek összefoglaló neve. A szorosabb értelemben vett tufa jelentős mértékben tartal-maz vulkáni hamut, valamint a horzsakövet, de előfordulhat benne lapilli, apróbb kitöré-si törmelékek és kisebb vulkáni bombák.
Tufit: a szorosabb értelemben vett, vízbe hulló tufa, mely egyéb üledékeket is tartalmaz.

Z
Zeolit: víztartalmú, kalciumot vagy nátriumot tartalmazó alumíniumszilikátok. Elsősorban kiömlési kőzetek földpátjainak, földpátpótlóinak hévizes elbontásából jönnek létre, az említett kőzetek és tufáik repedéseiben, üregeiben kristályosodnak ki.