IV. A szövegben található földrajzi fogalmak magyarázata

D
Defláció: a szél felszínalakító tevékenységének tudományos neve.
Dolina (töbör): kerek alakú, bemélyedő felszíni karsztforma, mészkőfelszínen jellemző.

E
Erózió: a víz felszínalakító tevékenységének tudományos neve.
Erupció: viszonylag csöndes, nyugodt lávaömlés.
Explózió: heves, robbanásos vulkánkitörés.

F
Fillit
Forrásláp: gyenge lejtésű laposokra fakadó források (vagy ott folyó patakok) által állandóan nedvesen tartott terület, melynek uralkodó növényei a sásfélék.

K
Karsztvíz: a mészkő üregeiben, repedéseiben található résvíz.
Kráter: a tűzhányók kürtőjének felső, tölcsérszerűen kiszélesedő, felszínre nyíló szakasza.
Kürtő: ez közvetíti a kőzetolvadékot (magmát) a magmakamrából a felszín felé.

L
Láva: a tűzhányók csatornáin vagy hasadékain a felszínre kerülő magma.

M
Maar: az explozív kitörések következtében keletkező kráter, kerek, gát alakban vulkáni tufa, és törmelék szegélyezi.
Magma: a földkéreg és a felső földköpeny felszín alatti, izzó, folyékony, legalább 1200 oC-os olvadéka.
Magmakamra: a magma fölhalmozódási helye a kőzetburokban, körülbelül 60-120 km mélyen a felszín alatt, többnyire nagy szerkezeti törések mentén.
Medence: többé-kevésbé zárt, kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés, amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül.
Mocsár: az állóvizek feltöltődésének az a szakasza, amikor a tó tükrének nagyobb részét már növényzet borítja, de még jelentős a nyílt víztükör.

P
Periglacális terület: jégkörnyéki terület, a jégárak, a sarkvidéki és a magashegységi erdőhatár körül elhelyezkedő térségek, melyeknek éghajlatuk valamivel enyhébb, mint az eljegesedett területeké. Hosszú tél és állandó hideg jellemző rájuk. A jégkor idején hazánk is ilyen területté változott.

R
Résvíz: a kőzetek repedéseiben, hasadékaiban, üregeiben tárolódó, mozgó felszín alatti víz.

S
Suvadás: a csuszamlás erdélyi tájneve. A szállítóközeg nélküli lejtős tömegmozgás leggyorsabban lejátszódó, nedves változata. Alapfeltétele az olyan ferde elhelyezkedésű vízzáró réteg (többnyire agyag vagy agyagos réteg), melynek felülete átnedvesedve csúszópályává válhat. E pályán a fölötte lévő rétegek a nehézségi erő hatására hirtelen leszánkáznak.

Sz
Szállítóközeg nélküli lejtős tömegmozgás: a lejtő anyagának csupán a nehézségi erő hatására történő, szállítóközeg nélkül lejátszódó mozgása.
Szubdukciós (alábukási) zóna: az az övezet, ahol egy kőzetlemez alábukik egy másik kőzetlemeznek, így magmakamra keletkezik.