3. Földtani felépítése

A mostani kutatások azt is felderítették, hogy a hegy alapjának egy részét fillit és agyagpala alkotja, melyeken vékony rétegben helyezkedik el permi vörös homokkő. Ezek a rétegek a kürtő egyik oldalán (a keletin) helyezkednek el, amiből valószínűsíthető, hogy nem ezen a területen keletkezhetett, hanem törések, vetődések mentén jutott el ide.
A hegy földtani felépítésében az alapot a Bakony leszakadt része alkotja (mint a Tapolcai-medencéét is) e fölött helyezkedik el a felső-triászi fő dolomit. Erre az átkristályosodott dolomitra települt a miocén korban a szarmatai korú mészkő, mely a hegy alatt csak vékony rétegben található meg.
Ezután az alsó és felső pannon rétegek következnek szép, különálló rétegekben. Legalul található a kavics és konglomerátum, mely alul kovás, feljebb meszes cementezésű. E réteg vastagsága a Szent György-hegy alatt körülbelül 18-20 méter. E réteg fölött helyezkedik el egy agyagos réteg, ami 140 méter tengerszint feletti magasságig terjed. A legfelső pannóniai réteg homok és agyag váltakozásából épül fel. Ez a réteg 260-290 tengerszint feletti magasságig terjed.
Ezekre a rétegekre települt rá a bazalt a vulkanizmus során. A hegy vulkáni tevékenységének érdekessége, hogy több kitörés volt. Először egy bazalttufa és agglomerátum réteg került a pannon üledékekre (ez a szint az alsó bazalttufa szintje). Ennek a kitörésnek a következményeképpen létrejött egy bazalttufakráter a kitörési csatorna körül, melyet a csúcs aljában felhalmozódott bazaltomlás betakart. Ezután következett egy bazaltfolyás, melyet alsó bazalttakaróként is emlegetnek. Ennek a rétegnek vaskos oszlopokban elkülönülő a bazaltja, míg a következő rétegnek (felső bazalttakaró) inkább finomabb a kőzete, és karcsú, vékony oszlopokban válik el. A felső bazalttakaró rétegében alakultak ki a bazaltorgonák, melyekről még lesz szó. A bazaltfolyások körülbelül 70-80 méter vastagon lepték el a tufaréteget, így egy 365-375 méter magas bazalttömeg jött létre. Ezután egy újabb tufaszórás következett, melynek eredménye a felső bazalttufa és agglomerátum, amely csak a hegy déli részére települt, az északi oldalon nincs nyoma ilyen rétegnek. A legfelső réteget a csúcs környéki salakos bazalt építi fel. Ez alkotja a mostani 415 méter magas csúcsot, mely az előző 390 méteres felszínre települt.
A két bazalttufaszint kőzettanilag hasonló felépítésű. Bennük uralkodó mennyiségű az üveges lapilli (lásd a II. fejezetben), melyeken sok olivinfenokristály található, de gyakoriak az összetöredezett olivinlapillik is. A piroklasztikum anyaga finomszemű tufa, a felsőszintben karbonátos kötőanyag is ismert.
A kitörések során más-más típusú bazaltok keletkeztek. Az általános bazalt bázisos kőzet, piroxén, kálcium-plagioklász alkotja. Apatit és magnetit mindig előfordul benne, olivin gyakran. Kristályai még nagyítóval is nehezen láthatóak, részben alaktalanok, részben pedig saját alakúak. Sötét színű, finom szemcséjű kőzet. A porfíros bazalt 45-55 %-ban tartalmaz szilíciumot, kevesebb, mint 10 %-ban pedig kvarcot. A kőzet zömét kalciumban gazdag plagioklász és piroxén alkotja, de tartalmazhat olivint és magnetitet is. Finomszemcsés kőzet, alapanyagában fenokristályokkal (például a zöld olivin, a fekete piroxén és a szürkésfehér plagioklász), melyek azt bizonyítják, hogy a magma két részben hűlt le. A hólyagüreges bazalt a láva kihűlésekor jött létre. Bizonyos bazaltokban sok hólyagüreg található, melyeket ha ásványok töltenek ki, akkor hólyagüreges bazalt keletkezik. A likacsos bazalt 45-55 %-a szilíciumtartalmú, emellett van némi ásványtartalma is (főként plagioklász, piroxén, olivin, magnetit, zeolit és kvarc található benne). A likacsos bazalt a bazaltláva dermedése során jött létre. A kőzet felszíne tele van likacsokkal, gázbuboréküregekkel. Az alapanyagja finom szemcséjű, gyakran porfíros. Ha a lukacskákat már ásványok töltik ki, hólyagüreges bazalt keletkezik.
Néhány területen található horzsakő, de nem túl jellemző a bazalt bázisossága miatt.
A hegy lábánál löszös réteg található, ami a pleisztocéni elöntésnek a nyoma. Ezzel keveredik a bazalttörmelék (a vált hegyről le finom szemcséjű), ami így együtt nagyon jó talajt biztosít a szőlő termesztésének. Ez a terület a Balaton-felvidék egyik legjobb fehérbor termő területe.